1. <előző tagadáshoz kapcsolódva:> szintén nem. éva nem szólt, ica sem; nem bántom, hozzá sem érek. | ▸ sem nem nem jött, sem nem írt. | páros, es. többszörös haszn. sem így, sem úgy nem jó. | <kif-ekben, se alakban.> ▸ sem éjjele, sem nappala ▸ sem inge, sem gallérja ▸ sem több, sem kevesebb | <elhallgatott előzményre utalva.> az sem baj, ha reggel jössz! ▸ ezt sem nekem mondták | <magyarázó, ill. helyesbítő tartalmú tagadó m kapcsolására:> nem is. nincs vége, azaz még meg sem kezdődött.

2. <állító m után, a vele tartalmilag rokon (le)fokozó értelmű tagadó m-ban.> mindent elhoztam, a tollat sem felejtettem el.

3. <a mellékm-ban közölt körülmény ellenére való tagadás kif-ére.> ha kérnék, sem adnám.

4. <választó ksz után, az állítm megismétlése nélkül:> nem. nem tudom, jó-e vagy sem.

5. ▸ sem is meg sem is hallotta.

1. <nyomatékos tagadás kif-ére.> eszembe sem jut; ▸ mondanom sem kell ▸ közel sem távolról sem ▸ egy cseppet sem ▸ szót sem érdemel ▸ azért sem azért sem adok!; ▸ akár sem ha akarod, akár el sem adom!

2. <tagadó névm v. hsz kiegészítésére.> semmit sem lát; sehogy sem győzi. | <harmadik tagadó szóként.> nem jön senki sem. | ritk <a ki, mi névm után, nyomatékos tagadás kif-ében.> mit sem tud róla.

1. <növény> életre kel és kifejlődik. itt terem a jó búza. | <növényen termés> fejlődik és megérik. bokron, fán terem.

2. nép v. vál létrejön, keletkezik, <személy> születik. a gyöngy kagylóban terem; nem terem számára siker; ilyen lány nem terem mindenütt.

3. születésénél, lényénél, akaratánál fogva alkalmas valamire. lóra, táncra termett.

4. hirtelen megjelenik vhol, odakerül vhova. ▸ talpon terem

5. ts ige (t. n. is ) (termést) kifejleszt és megérlel. jó búzát terem; ez a fa nem terem.

[?]

(nagy) épületben: tágas helyiség. | barlangban: tágas üreg.

[ szláv<?tör ]

1. véghezvitt cselekvés. okos tett. | <kif-ekben:> (bűn)tett színhelye; ▸ tetten ér valakit

2. ritk elvégzendő, végrehajtandó cselekedet. tettre ösztönöz.

[←tesz ]

1. vall <isten> a semmiből létrehoz. | ▸ az isten valaminek valamire teremtett valakit, valamit az isten is művésznek teremtette. | ▸ az isten is neki teremtette | ▸ valamire van teremtve valaki, valami

2. vál művészi (képzelő)erővel (meg)alkot valamit. remekművet teremt. | <helyzetet, állapotot> (gyorsan) előidéz, létrehoz. rendet teremt; új világot teremt.

3. biz üt, vág. képen, földhöz teremt valakit.

[←terem¹ ]

1. akinek egyik v. mindkét szülője meghalt.

2. irod | nép társtalan, magányos, magában levő. árva gólya; árván, egyedül él. | nép szánandó, szerencsétlen. árva fejem! | elhagyatott <hely>.

3. <nyomósító szóként.> ▸ egy árva egy árva fityingje sincs.

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

I. mn-i tőszn

II. fn-i tőszn

III. htl névm kissé rég egyik (a kettő közül). | ▸ egy és más | ▸ egyőnk együnk, egyőtök, egyőjük

[?↔így ]

I. htl névelő

II. hsz ritk nép körülbelül. lehet egy tíz méter.

[←egy¹ ]